A polgármester síversenyről álmodott

Mi van akkor, ha egy kiskunsági város polgármestere elhatározza, hogy sídombot épít az alföldre? Vajon tényleg lehetséges síversenyt rendezni egy sík vidéken? Az eltökéltség, a képtelenséggel is szembeszálló, elszánt tenni akarás sikere példaértékű lehet bárki számára.

Dabas város polgármestere, Kőszegi Zoltán néhány éve ábrándos tekintettel nézett ki az irodája ablakán és elgondolkodott azon, hogy a sportos városnak a tél közeledtével kellene a meglévők mellé egy különleges létesítmény. Nem kevesebbről álmodozott, sídomb és síverseny lebegett a szeme előtt egy olyan síkvidéki településen, ahol a helyi emberek közül sokan – egy ilyen elrugaszkodott ötlet hallatán – csak a fejüket rázták, mondván, hogy ez őrült dolog és teljesen fölösleges.

A sídomb története a pályázattal kezdődött.  2021-ben indult el az Országos Sítanpálya-építési Program, aminek keretein belül felépült Dabason a közel 6 méter magas és 50 méter hosszú speciális műanyag borítású sídomb. Emellé létesült továbbá egy sílift, valamint annak a gépházához és a sífelszerelések tárolásához használt három kis mobil épület. A helyszín a város szélén, a Sári településrészen található, ezért a helyiek “sári sídomb”-ként is emlegetik. A síoktatás 2025 novemberében indult el két helyi oktatóval.

Nyika Editet, a téli sítanfolyam egyik lelkes résztvevőjét kérdeztük az új lehetőségről.

Milyen célokkal indultál neki a síelésnek?

Én annyira kezdő voltam, hogy csak boltban láttam előtte síléceket. Azért mentem, hogy kipróbáljam szeretnék-e síelni egyáltalán. Nagyon megtetszett és minden alkalommal jó érzéssel mentem ki a pályára. Már várom, hogy a következő szezonban újra mehessek.

Milyen élményeid voltak?

A sikerélmények, amiket elértem a fejlődés során. Nagy élmény volt lenézni a domb legtetejéről és a teljes pályán először végigcsúszni. Nehézség is akadt, mert a pálya szélén a felvonónál van egy kis betonos rész, a másik szélén pedig egy védőháló, ezeknél kicsit aggódtam, nehogy baj legyen.

Van olyan, ami hiányérzetet kelt?

Egy kis forralt bor vagy forró csoki, az még jó lenne.

Sikerült máshol is hasznosítani az elsajátított alapokat?

Köszönhetően a síoktatóknak, amikor elmentünk a barátommal síelni Mátraszentistvánra, akkor már biztonsággal le tudtam csúszni azon a kék pályán is.

Az Edit által elmesélt sikerélmények is igazolják, hogy a sídomb megépítése nem volt hiábavaló. Kőszegi Zoltán álma jól szolgálja a közösséget. A sídomb túloldalán létrejött egy szánkódomb, amit a januári nagy havazás roppant népszerűvé tett. Esti szakadó hóesésben, ködbe burkolózva és reflektorfénnyel kivilágítva a domb valósággal zarándokhellyé vált, ahová összesereglett a város apraja-nagyja és hógolyózott, szánkózott, síelt, snowboard-ozott, hófánkozott. A polgármester álomdombja nem csupán felépült, hanem ezen a havas estén megtelt élettel.

 

A síszezon során a téli szünetben intenzív tanfolyamok, majd sítáborok adtak lehetőséget a további fejlődésre. Gyermekek, felnőttek, családok, baráti társaságok és privát oktatást igénylők mind-mind előfordultak az edzéseken. Sem hó, sem szél, sem fagy el nem tántorította a lelkes síelőket a város újdonsült ékességétől, a sári sídombtól. A tanulási folyamat és a szezon kicsúcsosodása lett a végső megmérettetés: a szezonzáró időmérő verseny.

A versenyzők izgatottan tűzték fel a rajtszámot a kabátjukra, hogy aztán elkezdhessék a bemelegítő csúszásaikat a dabasi sídombon, Dabas első, történelmi jelentőségű síversenyén. Felhős és hűvös időben kezdődött a ritkaságszámba menő alföldi sportesemény. A jeles napot a kihelyezett hangfalból felcsendülő sláger dallamok, a pogácsákkal teli asztal tette még hangulatosabbá.

Az esemény március végére lett ütemezve, ami későinek bizonyult, hiszen a legtöbb síelő ekkorra már sajnos búcsút intett a szezonnak. A versenyen mindössze 13-an indultak, ezért néhány versenyszám elmaradt vagy összevonásra került. Pikáns meglepetést hozott a női szám, amit végül Szabó Szabolcs – egy férfi versenyző – nyert meg. Ez azért történt így, mert ő volt az egyetlen férfi nevező. A bajnok komikus módon, diadalittasan emelte magasba a kezét a dobogó tetején, aztán – kihasználva a pillanat adta lehetőséget – széles mosollyal ölelte magához a női versenytársait.

 

Dabason dacolva a körülményekkel, győzött az eltántoríthatatlan tenni akarás. Lett sídomb és síverseny is. A polgármester a hosszú távú tervekről is beszámolt. „Azt szeretnénk, hogy a gyerekeink kevesebbet mobilozzanak és többet mozogjanak. A téli időszakban ez az új mozgásforma egy főnyeremény itt az alföldön.”

A sídombok létesítése bár szokatlan jelenség, de nem újkeletű. Az alföldön legelőször Kecskeméten épült meg az első műanyag pálya még 2010-ben. Ezt szemfüles módon egy domb oldalán lévő szabadtéri színpad nézőtere helyére álmodták meg. Dabason viszont még magát a dombot is fel kellett építeni. Ennek költségeit ellensúlyozva, a város vezetése végül a pályaborítás kiválasztásánál a költséghatékonyságot tartotta szem előtt. A választás arra a nem UV sugárzás álló “szezonális” műanyagra esett, aminek az ára kb. fele annyi, mint a négyévszakos – tehát nyáron is síelhető – UV sugárzásálló változatnak. A beruházás közel 45 millió forintba került, amiből 13 millió volt a költségvetési támogatás a program által, a többi önerő. Felmerülhet a kérdés, hogy mi történik a pályával nyáron, hiszen a szezon hivatalosan szeptembertől – áprilisig tart. A jó idő beköszöntével alábbhagy az érdeklődés a síelés iránt. A síelők helyét nyáron a virágok veszik át.

Nyika Editet erről is megkérdeztük.

Mivel a meleg valószínűleg visszatartana, nyáron tanfolyamszerűen nem járnék, de ha a szezonon kívüli síelés lehetősége össze lenne kötve valamilyen rendezvénnyel, azt jó bulinak tartanám.

 

 

készítette: Hegyi Gábor

mentor Csaba Beatrix

Fotók: a Dabasi Sítanpálya Facebook oldala, nyári kép: Hegyi Gábor