A hetedik legmagányosabb nemzet vagyunk Európában

Az evolúciós pszichológia szerint a magány egy biológiai jelzőrendszer, hasonlóan az éhséghez. Az őskorban a törzstől való elszakadás a biztos halált jelentette, ezért érthető, hogy az emberi szervezet stressz reakciókkal válaszol, ha érzékeli a veszélyét. 

Az Egészségügyi Világszervezet a magányt globális egészségügyi válságnak nyilvánította, ami károsabb, mint a napi dohányzás és mára elérte a járványszintet. Számos kockázattal jár, növeli a stroke, a kardiológiai betegségek, a kognitív hanyatlás (Alzheimer kór, demencia) kockázatát. Nagy hatású, komoly veszélyeztető tényező.

 

A régi holdat látom még az égen.                                                         

De már nem látom régi magamat

Az egész idegen végtelenségben

Szegény valóm oly magára maradt.”

                                    Juhász Gyula: Utolsó vers, részlet

 

Juhász Gyula korában még nem tartották számon járványként a magányt, de természetesen az 1800-1900-as években is létezett a jelenség és voltak kockázati tényezők. A magány az egyedüllétnek olyan formája, ami nem egészséges elkülönülést és feltöltődést jelent, hanem elsősorban olyan fájdalmas érzelmi elválást, többiektől való távolságot és az ezzel járó hiányérzetet, ami -ha tartósan fennmarad az egyén életében-, komoly pszichés és testi egészségromlással járhat. Az irodalom ugyanakkor egyszerre szépen jeleníti meg az elszigeteltséggel járó szomorúságot, a halál közeledtén való gondolkodást és ezzel egyidejűleg leírja a hasznos és szép elmélyülést. A csendes elvonulásra és feltöltődésre alkalmas egyedüllétet, az úgy nevezett énidőt.

A leginkább érintett társadalmi rétegek

Az elmúlt évtizedekben nagyon sokféle társadalmi változás ment végbe, nem pusztán a gyors technikai fejlődés vagy az utóbbi évek AI térnyerése miatt. A családmodellek átalakulása, a nők munkaerőpiaci érvényesülése, a demográfiai és különféle családi változások, a válások számának növekedése, a nukleáris és a mozaik családmodell elterjedése, valamint a nagyszülői szerepek változása mind az elmúlt évek jelentős társadalmi, kapcsolati változásai, amelyekhez még nem sikerült teljes egészében alkalmazkodni. Ezekhez társul a digitális világ térnyerése. Mindezek miatt egyre inkább szükség lenne a jól funkcionáló szociális védőhálóra és a közösségek újraélesztésére.

Az utóbbi évek vizsgálatai kimutatták, hogy a magány minden korosztályban gyakori probléma, tévhit, hogy csak az idősebbeket érinti. Sőt a legveszélyeztetettebb csoportok közé sorolható a fiatal felnőtteké. Különösen a Z generáció tagjai érintettek, a 14 és 25 év közöttiek, ők ugyanis a digitális tér túlzott használata, és a részben emiatt kialakuló megfelelési kényszer hatására hosszan és intenzíven élik meg az egyedüllétet. De ide tartoznak az idősek, valamint a kirekesztett és sérülékeny csoportok is.

A magány krízis helyzet?

A nyugdíjba vonulás, mint krízis helyzet, az egészség romlás, az ezzel járó kiszolgáltatottság, valamint a társ elvesztése is növeli a magány érzetét. Hasonlóan veszélyeztetettek az egyedül élők. A városiasodás és a háztartások méretének csökkenése hozza magával, hogy egyre nagyobb szükség van a jó minőségű és megfelelő méretű szociális védőhálóra. Ennek hiányában sokan maradnak védtelenek az elszeparálódással és annak következményeivel szemben. A társas érintkezések hiánya jelentősen megnehezíti az egyéni boldogulást. Emellett globális viszonylatban a marginalizált csoportok, a bevándorlók, a szegénységben élők vagy az lmbtq társadalomhoz tartozók is ide sorolhatóak.

Magyarország sem kivétel

Magyarországon az elmagányosodás szintén komoly társadalmi probléma. A STADA Health Report 2024 reprezentatív adatai alapján a magyarok 56%-a érzi magát magányosnak. Megállapítja továbbá, hogy: a hetedik legmagányosabb nemzet vagyunk Európában.

A hazai kutatások szerint meglepő módon a fiatal magyar felnőttek jelentős része küzd krónikus magánnyal, ők a legveszélyeztetettebbek. A Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) kutatásai szerint a 18–24 év közötti fiatal felnőttek körében a legkritikusabb a helyzet. Ebben a korosztályban tízből csaknem hét fiatal számol be rendszeres magányról, az 50 év felettieknél ez az arány jóval alacsonyabb.

 

A 40 év feletti korosztályban is minden harmadik magyar ember magányosnak érzi magát, többségük nem tud elég időt fordítani a lelki feltöltődésre. A 40 és 75 év közöttiek közül- az Életplusz program kutatásai szerint- minden harmadik ember számol be arról, hogy rendszeresen magányos. Ez elsősorban a munkahelyi stresszre és a magánélet hiányára vezethető vissza. Ezen kívül, ha a nyugat-európai nemzetekhez viszonyítunk, a magyarországi idősek nem túl jó fizikai állapotban érik meg az öregkort, köszönhetően annak, hogy nem működik az egészségügyi prevenció és tudatosság, valamint a férfiak várható élettartama továbbra is elmarad az európai átlaghoz képest.

Online világ / Itt is vagyok, meg nem is

Bár sok kritikus hang szól a közösségi média használatával kapcsolatban, főként a fiatalokra vetítve, itt is a mértéktartás és a „jóra való használat” a kulcsszavak. A digitális média, a social felületek részben gerjesztik a problémát, elszigetelik az egyént, ugyanakkor lehetőségként is szolgálhatnak a közösségek felélesztésére. Amíg a párkapcsolati partner megtalálása tekintetében van hagyománya annak, hogy valaha újságcikkekben, majd a chat kezdetleges formáiban, ma pedig a Tinderen keresse egymást két ismerkedni vágyó személy, addig a baráti kapcsolatok és különösen a közösségek keresése vagy „mesterséges” felélesztése a social médiában, inkább az utóbbi évek találmányának számít és hosszú távon kérdéses a sikeressége. Pedig nagy szükség lenne a valós és tartós emberi kapcsolatokra, közös élményekre, sorstársakra. Sport, tánc, anyukás, kutyás és még sok más tematikus csoport szerveződik az online térben, ezek offline találkozások, élmények rendszeresítésére is szolgálhatnak.

Önmagában a virtuális kapcsolódás nem pótolja a személyes jelenlétet, de a facebook csoportokból alakulhat valami jó, hosszú távú személyes kapcsolatok és valós közösségek.

 

Elmagányosodás a Mesterséges intelligencia korában       

A Black Mirror (Fekete tükör) című, 2010-es években indult sorozat egyes szürreálisnak tűnő -de már akkor a jelenben is jól átélhető- részei előre vetítették, hogy a gépi, technikai eszközökhöz és a mesterséges intelligenciához való kapcsolódás komoly problémákat okozhat. A sorozatban láttunk több olyan jelenetet is, ami az intimszféra tiszteletének teljes hiányát mutatja be, ez pedig veszélyes „játékká” fajulhat. Például, amikor a szülő mindenhova követte chippel a serdülő gyermekét, -ma már vannak hasonló eszközök-, vagy amikor az egyik szereplő a halott szerelmét a tudatának újraélesztésével próbálta visszahozni az életbe. Mindkettő rosszul sült el, ahogyan az várható volt. Ha technikailag még nem is teljesen voltak valóságosak a filmben látottak, az emberi viselkedés és a morális dilemmák nagyon közelivé tették a történéseit.

 

A magány megszűntetése helyett, a látszata szűnik meg

Ha kicsit még korábbra forgatjuk az idő kerekét, örök téma volt, hogy vajon egy jövőbeli, jelentős technológiai változás hogyan hat az emberre. Azóta az AI ténylegesen a mindennapjaink része, s bár sok mindenben gyerekcipőben jár, fokozatosan beépül az élet minden területére. Mára kötődnek új jelenségek a mesterséges intelligenciához. Ilyen például az algoritmus intimitás, a virtuális barátok és az AI terapeuták, akik feltétel nélküli elfogadással válaszolnak ugyan, de hamis intimitást szolgáltatnak, ami hosszú távon a bizalmat és a kompromisszum készséget nem segítik a valós emberi kapcsolatok terén.

Gyakorlati lépések a magány elkerülésére

A képernyőidő csökkentése, a személyes találkozások rendszeresítése, klubokhoz, közösségekhez, önkéntes munkához való csatlakozás mind enyhítik, megszűntetik az elszigeteltség érzését. A hétköznapi életben, közlekedési eszközön, vásárlásnál, orvosnál, bármilyen közösségi találkozóponton a rövid, hétköznapi beszélgetések kezdeményezése, gyakorlása is segítség, ez is enyhíti az elidegenedés mértékét. Az élmények gyűjtése barátokkal és ismerősökkel, a közös, személyes programok megtartása mind-mind segít megelőzni az elmagányosodást. Amennyiben felelősséget tud vállalni az egyedül lévő személy, úgy érdemes háziállatot tartania. Számos olyan előnye van, ami a magány megszüntetésére alkalmas. Pusztán a fizikai jelenléte csökkenti az egyedüllét érzését, feltétel nélküli, előítélet mentes szeretetet, a róla való gondoskodás célt és értelmet, valamint szervezettséget ad a hétköznapokra. Továbbá segíti az emberekhez való kapcsolódást, szocializációt a gondozása, például a sétáltatás a kutyusoknál kifejezetten ilyen tevékenység.

 

A mesterséges intelligencia csak funkcionális és kiegészítő szerepet tölthet be. Ha egy másik embert, valós érintkezéseket szeretnénk vele pótolni bármilyen formában, akkor nagyon komoly pszichológiai következményei lehetnek a használatának. Sajnos már van olyan fiatal a környezetemben, aki 14 évesen nem tudja elhívni a barátai egy jó részét személyes programra, mivel ők csak online hajlandóak eltölteni a szabadidejüket.

Digitális kasztosodás jelenség

Egyre inkább kialakul egy olyan réteg, akiknek tagjai csak gépekkel kommunikálnak. Vélhetően ez nemcsak a fiatal korosztályt fogja érinteni. Az AI nagyon hasznos sok területen, de inkább a munka világában. Ezen felül érdemes a társas magány jelenségével számolni, sajnos nemcsak az online térre igaz, hogy itt is vagyok, meg nem is. A folyamatos mobiltelefon használat tovább nehezíti a személyes kapcsolódásokat, mindenképpen tudatos odafigyelést igényel. Fontos kérdés, hogy tudunk-e még értő figyelemmel fordulni a másik ember felé és a társaság, ahol vagyunk szintén így viszonyul-e hozzánk. Tulajdonképpen ezen áll vagy bukik a kapcsolat minősége, hogy magányosnak érzem -e magam a környezetemben vagy sem.

 

Lukács Dóra

mentor: Csaba Beatrix

kiemelt kép: Pixabay

képek: Lukács Dóra, Pixabay

Források:

https://medicalonline.hu/kitekinto/cikk/stada_health_report__a_magyar_a_hetedik_legmaganyosabb_europai_nemzet

https://eletplusz.hu/   https://qubit.hu/2024/04/11/a-felnottek-negyede-nagyon-maganyosnak-erzi-magat-ami-mar-az-egeszsegukre-is-komoly-veszelyt-jelent