Az üzenet és az út

Az üzenet és az út

slam poetry

Szilágyi
Örzsébet
Levelét megirta;
Szerelmes
Könnyével
Azt is telesirta.
Csendben viselt szenvedés
jut neki osztályrészül.
Tiszta anyai szeretet fűti,
szívét szavakba önteni készül.
Jó hírt visz a levél,
de a levelet ki viszi?
Hol van rá vitéz és hol ló?
Nem kérdez semmit a fekete holló.
Piros pecsétes a válasz.
Repült az üzenet őre,
posta fordultával az ablakon
kopogtat a csőre.

Én írok levelet magának –
Kell több? Nem mond ez eleget?
Méltán tarthatja hát jogának,
Hogy most megvessen engemet,
De ha sorsom panaszszavának
Szívében egy csepp hely marad,
Nem fordul el, visszhangot ad.
Súlyos a teher,
súlyosak a szavak.
Tatjána szorong,
(a szív dobog,) a lélek szakad.

Ma azt mondanánk,
rendszert tesztel.
Reménytelen szerelmet vall,

mindent 1 lapra tesz fel.
Tatjána őszinte – de ha lenne,
nem győzné meg az erkölcs-bizottságot.
Vívódik magában és
vállalja a kitaszítottságot.

„Titkos üzenet száll a széllel,
Hozzád is elér még az éjjel.”
Dobrády Ákos
levelét megírta,
sok koncertet adott,
de milyen jól bírta.
Ő már nem pecsétel
az arcán sincs pír.
Faxot küld inkább,
nem papírra ír.

Milyen már a költészet?!
Ez jutott nekünk?
Tatjána 1 T, TNT 2 T.
Írjatok, különben mi lesz velünk?
Változnak az idők
és változnak a korok.
Még csak félig van a házim,
gombócos a torok.
Ülök a húszason,
ez jár a fejemben éppen.
(a Futár utcánál fékez),
nem gyűlnek a rímek a gépen.
Bemondják a megállót.
hírtelen felnézek, kétséget nem hagyok.
A busz az, ami viszi
és az üzenet én vagyok.
Kíváncsi vagyok és
tudom, hogy te is így vagy vele.
Írjuk együtt
a holnap újságját tele!